Az emberszeretet világnapja
"Szeressük egymást gyerekek!"
Nem Seress Rezső volt az első, aki megfogalmazta az egymás felé fordulás fontosságát. Az, ha embertársaink iránt nyitottságot, kedvességet, tiszteletet és megértést tanúsítunk, nem csak számukra jelent segítséget és okoz jóleső érzéseket. A szeretet egy különleges energia, amely minden irányban hat: adót és kapót egyaránt feltölt. A mai világnap kapcsán a szeretet témáját járom körbe, és örömmel veszem, ha velem tartasz.
A szeretet építőkövei
A szeretet az élet mozgatórugója, isteni parancsolat, az univerzumot működtető törvény. Nélküle nem létezhetnénk, hiszen egyfajta rendezőelv is, amelynek segítségével kapcsolatok épülnek ki, új életek születnek és viták simulhatnak el. Nevezhetjük érzelmekből és cselekedetekből szőtt gigantikus hálónak is, amely átszövi és összeköti a teremtést.
A szeretetnek számtalan arca létezik. Elég csupán az emberek egymáshoz való viszonyulását megfigyelni, amely lehet spirituális kötődés, baráti vagy bajtársias szeretet, családi kötelék, valamint szerelmi lángolás is, és természetesen ezek végtelen árnyalatai.
Akármennyi megnyilvánulási formája legyen is, onnan biztosan felismerhető, hogy jelenlétében fény sarjad. Kellemes, gyógyító, energizáló állapot, amely önmagát gerjeszti. Nincsenek határai és nem köthető feltételekhez sem. Legalábbis akkor, ha valódi szeretetről beszélünk.
Bátran ki merem jelenteni, hogy a feltételekhez kötött "szeretet" ártalmas. Veszélyes üzenet, amely azt közvetíti: „csak akkor vagyok szerethető, ha…”, nem pedig önmagamért. Hogy valamiben meg kell felelnem ahhoz, hogy szeretni tudjanak, azaz ki kell érdemelnem azt, ami pedig „alanyi jogon járna”. És csodálkozunk, hogy napjainkban olyan sokan küzdenek önbizalomhiánnyal vagy önelfogadási nehézségekkel?
A szülők rengeteget tehetnek azért, hogy ez az aggályos kép ne alakulhasson ki gyermekeikben. Az első 7 év mindenképpen meghatározó ennek szempontjából. Javaslom az olyan nevelési céllal mondottak kerülését, mint például a „Persze, hogy szeretlek, de ha azt szeretnéd, hogy még jobban szeresselek, akkor máskor fogadj szót”. A hasonló mondatok többet ártanak, mint használnak.
Fontosnak tartom azt is, hogy engedjük a gyermeknek megélni az érzéseit. A szeretet megengedő és biztonságos, nem rekeszt ki senkit. Nem korlátoz és nem dönt abban, hogy a szeretet alanyának milyennek kell lennie. A „fiúk nem sírnak”, „ne legyél anyám asszony katonája”, és a „ha elesel, és hisztizni fogsz, még ki is kapsz” intelmekre gondolok. A legtöbb esetben ezeket felmenőinktől tanuljuk el és adjuk tovább, ezért a generációs szokáslánc vagy nevelési tradíciók megszakítása, átalakítása (bár elsőre nehéznek tűnik, ám) nagyon sokat segíthet.
Nem szerencsés azt közvetíteni, hogy az érzelmek elfojtása egy kívánatos magatartás, mert ez később akár önértékelési vagy személyiségi problémákat is okozhat. Ha nem tudjuk kimutatni az érzéseinket, fel kell tárni az okot, hogy miért kövült meg a szív, miért van bezárulva, becsontosodva. Ez esetben energetikailag tömör (nem tudunk a szívbe lélegezni) és nem enged át a lélekhez.
A lelki egészséghez tehát tudni és engedni kell kimondani, kiadni a fájdalmat, félelmet, harsány örömet, és mindennek meghallgatásra kellene találjon már egészen pici kortól kezdve. Az empátia és elfogadás szerepe megkerülhetetlen, és természetesen ez nem csak a szülők részéről lenne elvárható hozzáállás. A szeretethálónak mindannyian elemei vagyunk, kihatással a körülöttünk lévőkre. A figyelmesség, együttérzés és törődés kortól vagy a kapcsolat minőségétől független tulajdonságok.
Való igaz, hogy a szeretet szétszórja és megtöbbszörözi az erejét, azonban ahhoz, hogy erőteljesen bocsáthassuk ki magunkból, nélkülözhetetlen, hogy megéljük az önelfogadás és önszeretet állapotát. Ezt egy egyszerű gyakorlat segítségével építhetjük magunkban: meditáció során hívjuk magunkhoz az őrangyalunkat vagy spirituális segítőnket, majd vizualizáljuk, hogy megölel minket és szeretettel von körbe, amibe szinte bebugyolál minket, így átlényegülhetünk.
Szeretetfejlesztő kövek
Hasonló, szeretetközpontú meditációkhoz ásványokat is meghívhatunk.
A rózsakvarcot szerintem nem szükséges bemutatnom, hiszen a legismertebb „szívkő”, amely feltétel nélküli szeretetre sarkall. Leginkább a szívcsakra közelében tanácsos viselni (hosszú láncon vagy ingzsebben, melltartóba csúsztatva).
A rózsaszínes szeretetkövek sorában a következő a rodokrozit, amely ugyancsak a szeretet végtelenségére tanít, emellett enyhíti az érzelmi traumák és összetört szív fájdalmát, ezzel segíthet az önértékelési problémákon is.
A rodonit a kölcsönös megértés és megbocsátás kőkövete, amely utóbbit elősegíti az empátia.
Az érzelmek megélésében a kunzit lehet segítőnk, valamint mások igényeire is érzékennyé tesz, és erősíti a szolgálatkészséget. Az odaadás és tolerancia ásványának is nevezik.
A citrin az önszeretet kifejlesztésében nyújt támogatást azáltal, hogy táplálja az önbizalmat. Emellett úgy tartják róla, hogy segít megfékezni az önszabotáló gondolatokat és viselkedést, ezáltal támogat abban, hogy ne váljunk önmagunk ellenségévé.
Jót tesz az önbecsülésünknek a borostyán közelsége, amely támogatja az önmagunkba vetett hitet, és figyelmünket az élet szépségére irányítja.
A gránátot leginkább a szenvedéllyel szokás összefüggésbe hozni, ám ez a kő is erősíti az önbecsülést, valamint a csoporthoz való tartozás érzését, így arra is sarkall, hogy támogassuk egymást.
Szinte minden korban és kultúrában a malachit a nők köve volt, így annyira nem meglepő, hogy fejleszti az együttérzés és együttgondolkodás képességét. Hatásosan oldja a gátlásokat, és támogat az érzelmek kifejezésében.
A szívélyes "seregszemlét" a szeretet növelésének egy másik zöldes árnyalatú ásványával zárom, ez pedig az aventurin, amely a barátságok és az önbecsülés erősítésének köve is.
A szeretet áramlásával teli életet kívánok Neked!
Trepinszki T. Ági, Holisztikus tanácsadó
Copyright © 2022 Gyöngybarlang®
Tetszett a cikk? Akkor kérd az ingyenes ásványos-gyöngyös híreket is!
Szeretnél elsőként értesülni a legfrissebb ásványos-gyöngyös hírekről, akciókról és újdonságokról? Iratkozz fel a Gyöngybarlang hírlevelére: