Földünk ünneplése videókkal (1.rész)

Videósorozat a Földanya kincseiről

Földünk, a sokszor évmilliókig tartó alkotómunka folyamán megannyi értékes ásványt formál testében, amelyek nemcsak szépségük, de jótékony hatásuk miatt is kivívják hálánkat a Földanya iránt. Az április 22-ei Föld napján indult kampányunk apropójából kicsit kalandoztunk az istennők világában, valamint háromrészes videósorozatban meséltem néhány olyan ásványról, amelyek leginkább kapcsolatba hozhatók a női energiákkal és problémákkal. Ebben a blogban csokorba gyűjtöttem az elmúlt 10 nap témáit. A most bemutatott első cikk és felvétel főszereplői az achátok.

Istennőktől az anyaföldig

Kezdésként egy kis időutazásra hívlak, hiszen manapság azok a kifejezések mint Földanya vagy anyaföld teljesen természetesnek tűnnek, de vajon azt is tudod, honnan indult mindez?

A női alkotó archetípusának tisztelete a civilizáció kezdete óta kíséri az emberiséget. Az antropológusok szerint a jelenség a paleolit korszaktól érhető tetten, ami azt bizonyítja, hogy ezek az ősi, akkor még négyzet alakú arcú és robusztus testű női alakok több mint 30 000 évesek.

Elődeink a természetben éltek, kitéve a természeti jelenségeknek, így érthető, hogy ezek kiemelt jelentőséggel bírtak számukra. Helytől és vallástól függetlenül szinte minden közösség elfogadott egy vagy több női alakot, akik istennőkké válva megszemélyesítették a természetben látottakat. Olyasmiket, mint a termékenység, az élet létrejötte, az évszakok ciklikussága, az újjászületés, a szépség, a szerelem és szexualitás, vagy akár a Hold természetre gyakorolt hatásai, és a Föld létfenntartási képessége.

A nagy anya kultusza mindig szorosan összefüggött a mezőgazdasággal. A Föld és a nők nemcsak életet adnak, hanem annak fenntartásáról is gondoskodnak. A föld nedves és sötét, mint az anyaméh és az éjszaka, ezért ezeknek az istenségeknek a templomai gyakran a földalatt vagy barlangok mélyén kaptak helyet.
Sok esetben az istennők éjszakai, holddal kapcsolatos tulajdonságokat is nyertek, ráadásul némely kultúrában „rájuk bízták” a vetés és a betakarítás sikerét is. Úgy tartották például, hogy telihold ideje alatt kell termeszteni a növényeket, mivel akkor a magvak jobban csíráznak.

A Földanya kincsei 1. rész: Achátok

2. rész | 3. rész | 4. rész | 5. rész

Láthatjuk tehát, hogy az életadó aspektus a Földet hogyan formálta Földanyává. A természet és teremtményeinek tisztelete az ásványokhoz is elvezet minket, hiszen a gyöngyök és kőzetek gyönyörű megnyilvánulásai a hosszú évekig, sőt évmilliókig tartó alkotási folyamatnak.

A Gyöngybarlangban bő egy hetet szenteltünk a Földanyának, és az iránta érzett hála még arra is rávett, hogy kamera elé állva meséljek néhány olyan ásványról, amely leginkább kapcsolatba hozható a születéssel, női energiákkal és problémákkal. Az utolsó felvételt pedig a nőiesség és elegancia megtestesítőjének, a tenyésztett gyöngynek szenteltem.

A videók sorát az achátok változatos világával nyitottam. Különleges, rétegzett mintázatuk alapján is csoportosítja őket a szakirodalom, és valóban érdemes azt a példányt választani, amelynek foltja leginkább hasonlít a kezelni kívánt szervre vagy problémára (pl. hegre, méhre, szemre vagy sejtekre hasonlító rajzolat).

Az achátok közül én most a botswana achátot, csipkeachátot, faachátot, karneolos achátot és a mohaachátot hívtam meg szerepelni. Hogy megtudd, melyik fajta mindenben lehet a segítségedre, szánj pár percet a róluk készült bemutatóra:

Ha a felvételen bemutatott ásványokat keresed:

A Földanya kincsei videósorozat többi részét pedig itt találod:

Vissza