A hónap ásványa a sungit

Május hónap ásványa

Talán nem túlzás azt állítani, hogy mára alig akad olyan ásványrajongó, aki ne hallott volna a sungitról. Az orosz „csodakövet” leginkább erőteljes tisztító hatása miatt keresik, így főleg a vizet szűrő és energetizáló ásványpalackokban, illetve káros sugárzást kibocsátó elektronikai eszközök mellett találkozhatunk vele. És még számtalan olyan helyen, ahol kőzetekkel nem gyakran szoktunk, pl. kenőcsök alapanyagaként. Az ezerarcú májusban ezzel a sokoldalú anyaggal ismerkedünk meg, amely igazából nem is ásvány.

Sungit a hónap ásványa

Május hónap kiemelt kövének a Gyöngybarlangban a sungitot választottuk, amely egy antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező, széntartalmú mineraloid, azaz ásványszerű anyag.

Mondhatjuk, hogy óriási tudományos érdeklődés veszi körül, szerteágazó kutatások alanya, amelyet már felfedezésekor körbelengett egyfajta „csodatévő erő”. Való igaz, hogy származásától kezdve, a szerkezetén át a hatásáig minden különlegessé teszi, ezért lehetetlen róla csupán pár bekezdést írni, de haladjunk szépen sorban.

Először is ugorjunk előre a dátumokban egy jó nagyot, egészen pontosan az első földtörténeti időbe (prekambrium), merthogy a szakemberek szerint májusi főszereplőnk ebből a korból származik. Azaz ott volt Földünk kialakulásánál, így megközelítőleg 2 milliárd éves. Feltehetően egy olyan megkövesedett szerves anyag, amely ebből az időszakból származó üledékből képződött, valószínűleg a kőolaj átalakulása során.

1879-ben Alekszandr A. Inosztrancev orosz geológus a sungitot (shungitot) a nem kristályos szén extrém mintájaként írta le. Mivel nem rendelkezik jelentős kristályszerkezettel, ezért ún. mineraloidnak minősül, és a szakirodalom nem sorolja az ásványi anyagok közé.

Színe (széntartalmához hűen) jellemzően szürkés, grafitra emlékeztető, ami a majdnem feketéig terjedhet. Átlátszatlan, és annyira fényes is lehet, hogy szinte fémesnek tűnik (ún. elit sungit).

Napjaink sungitkészletének legnagyobb része az orosz Karéliai Köztársaságban fekvő Onyega-tó környékéről származik, amely Európa második legnagyobb tavaként ismeretes. De számunkra nem emiatt érdekes, sokkal inkább azért, mert a 17. században az itteni „fekete kövön fakadó forrás” gyógyító hatása indította el diadalútjára a sungitot, amely nevét az első és legnagyobb lelőhelyeként nevezetessé vált Sunyga faluról kapta.

A népi gyógyászat előszeretettel alkalmazta a sungitkövekkel érintkező vizet, amely hatásosnak bizonyult a legkülönfélébb betegségek orvoslására, úgy mint a skorbut, epilepszia, ödémák, májpanaszok, vérszegénység vagy gyomorbaj. A 18. század elején a víz gyógyhatására I. (Nagy) Péter orosz cár is felfigyelt, és ennek tudatában, vizsgálatokat követően építtetett a térségben egy gyógyfürdőt.

De vajon minek köszönhető a sungit (tesztekkel is igazolt) antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása? A megoldást a benne található ún. fullerének jelenthetik, amelyek jelentős vírusellenes és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek.

A fullerének a szén mesterséges módosulásai, molekuláik meghatározott, páros számú (60, 72, 84 stb.) szénatomból állnak. Minden szénatomhoz három másik kapcsolódik, valamint molekuláikat csak öt- és hattagú gyűrűk építik fel. A fullerének a természetben nagyon ritkán vannak jelen, a sungitban azonban igen. Ám nem minden sungit tartalmaz fulleréneket, ahogyan az akár azonos bányából származó kövek széntartalma sem egyforma, 30-98% között ingázik.

A hamuszínű „csodadoktor”

Tekintettel a számtalan, napjainkban is zajló kísérletre, a sungitról elmondható, hogy hatásos gyulladáscsökkentő és bőrregeneráló, így különféle kenőcsökben és kozmetikai szerekben is megtalálható, szolgáljanak azok ízületi vagy gerincpanaszok, ekcéma vagy allergia okozta bőrproblémák kezelésére.

Vizsgálták fájdalomcsillapító és májvédő tulajdonságát, illetve azt is feltételezik, hogy fontos szerepet tölthet be a rákellenes gyógyszerek kutatásában, mivel éppen a fulleréneknek köszönhetően képes lehet elválasztani a fertőzött sejteket az épektől. Ebből kifolyólag a HIV vírussal szembeni hatását is elemzik.

Mivel magába szívja a méreganyagokat és regenerál, ezért alkalmas az ivóvíz és a szervezetünk tisztítására, amellyel enyhíti a vesekő és a bélrendszer betegségeit. Emellett védelmet jelenthet az elektromágneses mezők, az UVB vagy akár a radioaktív sugárzás ellen is. Aura tisztítására is alkalmasnak tartják.

A negatív energiák semlegesítésének köszönhetően segít feloldani az energetikai blokkokat, és elengedni a káros viselkedési mintákat, vagy azokat a dogmákat, amik miatt megrekedt a fejlődésünk. Támogat, hogy megszabaduljunk a minket korlátozó bűntudattól, szégyenérzettől és önbizalomhiánytól. Revitalizáló hatásáért hangulatunk és közérzetünk is hálás lesz, hiszen oldja a stresszt és a fáradtságot, illetve immunrendszerünket is erősíti.

Természetesen egy ennyire izgalmas anyagot minden terület szeretne a maga hasznára fordítani, így jelen van a számítógépgyártásban, a kohászatban, a vegy- és hadiiparban, de napelemek és szigetelőanyagok is készülnek belőle. A 18. századtól ún. karbonfekete festékpigmentként még műalkotásokon is visszaköszön.

Tértisztító hatása miatt érdemes elektronikai eszközök közelében tartani, vízszűrőként kő vagy morzsalék formájában a vízbe helyezni. Testi-lelki gyógyhatását legerősebben közvetlenül a bőrrel vagy a kezelendő testrésszel érintkezve fejti ki.

TOVÁBB A SUNGIT TERMÉKEKHEZ »

A hónap ásványa kampányról itt olvashatsz többet »

Írtunk egy blogcikket június hónap ásványáról, a türkinitről »

Olvasd el júliusi blogcikkünket a tigrisszemről »

Augusztusban a howlit nyerte a hónap ásványa címet »

Olvasd el szeptemberi blogcikkünket a jádéről »

Októberben a fluorit nyerte a hónap ásványa címet »

Olvasd el novemberi blogcikkünket a rózsakvarcról »

Decemberben a borostyán nyerte a hónap ásványa címet »

Olvasd el a 2022. januári blogcikkünket a mokaitról »

Februárban az obszidián nyerte a hónap ásványa címet »

Olvasd el márciusi blogcikkünket a rodonitról »