Gondolatok a szerelem behívásához
Ahogyan Te, úgy ő is
Február 14-én mi másról is ejthetnék szót, mint a szerelemről és a párkapcsolatok dinamikájáról. Ennél a témakörnél a legtöbben főleg a másik félre koncentrálnak: az ő külső és belső tulajdonságaira, hogyan viselkedik a kapcsolatban, mi az, ami csodálatossá teszi, illetve mit élnek meg kihívásként általa. A párkeresők is a vágyott partner jellemzőire fókuszálnak leginkább. Ez jó és hasznos is, azonban én azt mondom, ahhoz, hogy egy társat el és be tudj fogadni, először másvalakit kell megtanulj szeretni: saját magadat.
Szeretni önmagad, szeretni mást
Számtalan esetben fordulnak hozzám azzal a kéréssel, hogy segítsek elkészíteni egy olyan ékszert, ami „úgy általában bevonzza a szerelmet." Nos, igen, de mit is jelent ez pontosan. Milyen szerelmet vonzunk be ilyenkor? Jó lesz az nekünk, ha „általánosan” behívjuk az életünkbe? Biztos vagyok benne, hogy nem.
Elvégre mindannyian egyedi személyiségek vagyunk, másfajta igényekkel, az önmegvalósítási folyamat más és más állomásain. És vallom, hogy ezzel az utóbbival kellene leginkább foglalkozni, ha valaki szerelemre vágyik. Furcsán hangozhat, de amíg nem lobbansz egészséges, feltétel nélküli „szerelemre” önmagad iránt, addig más iránt sem tudsz igazán.
Igen, természetesen fontos tudni, hogy mit szeretnénk, mit várunk el a másiktól, ám legalább ilyen fontos az, hogy tisztában legyünk azzal is, mi mit tudunk nyújtani, mi hogyan viselkedünk egy párkapcsolatban, milyen a saját szeretetnyelvünk.
Ebből is láthatjuk, hogy egy társ behívása önmagunk megismerésén alapul. A vonzás egyetemes törvénye alapján, amilyen a Te rezgésed, olyan rezgést fogsz tudni behívni. Ha Te nem vagy önmagaddal kibékülve, nem szereted, sőt szidod, pocskondiázod saját magadat (akár egyes testrészeidet), akkor a másikat vajon feltétel nélkül el tudod fogadni? Vagy azt, hogy ő elfogad Téged? Ha élnek még benned beforratlan sebek, vajon el tudsz tőlük vonatkoztatni, és nem azok befolyásoló erején keresztül tekinteni a másikra? Talán nem is gondolnád, de pl. ez a gyökere az egymást hibáztató, állandóan torzsalkodó kapcsolattípusnak.
Hogyan kerülheted ezt el? Önmunkával. Első körben azt tanácsolom: ne a társaddal foglalkozz, csakis önmagaddal. Hidd el, ha Te változol, veled együtt formálódik minden. Ha Te egyensúlyba kerülsz önmagaddal, a társ is kapcsolódni fog hozzád, akár együtt vagytok már, akár még csak álmodsz róla. Ahhoz hogy a másikat harmonikusan be tudd fogadni, ismerned és szeretned kell magadat. Ez hozza meg a gyógyulást, a változást és a haladást.
Belső munka
Gyakori tanács, hogy érdemes összeírni, mit is szeretnél pontosan társ és kapcsolat terén. Ehhez akár magadhoz vehetsz egy aventurint, amely a figyelmedet arra irányítja, ami igazán boldoggá tesz Téged.
Ebből a jegyzetből rögtön arra is fény derül majd (és itt indul az érdekesebb rész), hogy magadban mit nem fogadsz el vagy mivel állsz hadilábon. (Pl. vágysz egy nagyon határozott férfire, akinek nem esik nehezére kiállni önmagáért? Nos, valószínűleg ez neked nem megy könnyen…)
Ezután mindenképpen listázd azt is, hogy Te mit tudsz adni, Te milyen társ tudsz lenni. Mindaz, amit leírtál az ideális partner jellemzőjeként, vajon megvan benned is? Amit elvárnál a másiktól, azt Te is meg tudod adni a számára?
Ez igazán elindít az önmegismerés útján, ám csak akkor, ha teljes őszinteséggel szemléled magadat. A pirit elősegíti ezt a fajta önmagadba nézést, annak a megismerését, aki valójában vagy.
Egészen mélyre kell menni. Nem szabad félni a mélységtől vagy attól, hogy meglásd önmagad teljes valóságát, hiszen minden érted történik. A pirittel végzett meditáció (pl. a köldökcsakrára helyezve) felhozza a régi párkapcsolati és viselkedési mintákat is, amiket akár a szüleidtől, felmenőidtől „örököltél”. Ugyanígy tisztában kell lenni a környezeti elvárásokkal, meglátni, mik és hogyan befolyásolnak, ám a saját utadat kell választani. Bizonyos tanács másnak beválhat, neked azonban nem. Vagy többé már nem.
Mindig önmagadnak hűen élj. A saját életedért, boldogságodért csak Te vagy felelős. Ha meghaladtad a „kapott mintát”, lépj tovább. Az aranyló pirit utat nyit az igazi önvalód felé, támogat, hogy tisztán és őszintén lásd magadat és az igényeidet. Nincs okod szégyenkezni. Tanulni, fejlődni érkeztél a Földre, így mindazt, amit korábban tettél, akkor még nem tehetted máshogyan. Ha már nem értesz egyet korábbi önmagaddal, legközelebb másképp fogsz cselekedni. Ha nem szimpatikus valamelyik tulajdonságod, akkor dolgozz rajta. Egy társ is csak tükröt fog tartani eléd, a szembesülés elkerülhetetlen, és a változás akkor is rajtad áll majd. Ha rendetlen vagy, és emiatt veszekszik veled a párod, akkor is Te leszel az, aki összekapja magát, nem igaz?
A következő lépés tehát a megbocsátás. Önmagadnak. Meg kell érteni és meg kell bocsátanod a régi kapcsolódásaidat. Így azt is, ha önmagaddal nem bántál eddig jól, ha folyton önostoroztál. Vegyél kezedbe rodonitot, ami segít feltárni a megbocsátásra váró dolgokat, és láss neki! Amíg sérülések, sebek vannak benned, nem tudod őszintén behívni az újat. Addig sajognak. A megbocsátás által bekövetkező gyógyulást meggyorsítja a rodonit. Hiszen csupán ép alapokra érdemes építkezni, különben mindig ugyanoda kerülsz, ugyanazokat a köröket futod, ugyanazt a mintát követed. Mindez ismerős? Akkor itt az ideje megbocsátanod önmagadnak, és a mostani vagy a korábbi társaidnak.
A rózsaszín ködön túl
Egy párkapcsolatban kezdetben a szerelem rózsaszín köde beborít mindent, elodázható általa a mélyebbre tekintés, ám miután a köd szétoszlott, akkor derül ki, hogy a másik is ember. Ő sincsen „készen”, hisz ő is járja a tanulási folyamatát. Kiderül, milyen szeretetnyelven kommunikál, mikkel kell még dolgoznia önmagán, és milyen saját magával kapcsolatos problémát vállal fel. Tükrözitek egymást, ami kellően tudatos és nyitott felek esetén csodálatos, közösen átélt egyéni fejlődéseket hozhat. Ehhez azonban szükség van a feltétel nélküli szeretetre.
Hiszen valóban kedves egy összebújó pár látványa, de egy idő után sokszor mivé válnak… Meg tudják-e őrizni, tudják-e táplálni a lángot, megújítva vele a kapcsolódást? Mitől marad meg a lebegés érzése, mivel hívható be újra és újra a kapcsolatba?
Ahogy telik az idő, előtérbe kerülhet a hétköznapi szokások felhánytorgatása („Miért dobálod szét a szennyest?” „A hajszálaid már megint eltömítik a lefolyót!”). Általánossá válhatnak a „Te ilyen-Te meg olyan vagy” csatározások. Ha ezt tapasztalod, állj meg egy pillanatra. Vajon a másik miatti zsörtölődés, puffogás mögött mi van? Az erre adott válasz a hosszú párkapcsolat alapja.
Hiszen állhat a háttérben egy apai vagy anyai minta, ami rég idejét múlttá vált, netán egy előző életből hozott berögződés - ezek feltárására manapság számtalan út kínálkozik.
Túl elvontnak tűnik? Pedig látszólag ok nélkül harcoltok; néha magad sem tudod, mi a bajod a pároddal vagy ő miért ingerült veled. Lehet, nem tudja ő sem, hiszen ő is tanult mintákból él. Tehát tűnhet mindez túl elvontnak, ám a hatását érzed, érzitek, és foglalkozni kell vele, ha igazán boldog és önazonos szeretnél lenni.
Beszélgetni kell. Önmagaddal és egymással egyaránt. Oda kell állni és meg kell beszélni. Tudod kell, mit is szeretnél valójában, és meg kell ismerned a társad igényeit. Persze, először át kell gondolni, hogy amit kimondasz, valóságos legyen. A lápisz segít úgy kommunikálni, hogy megtaláld a közös hangot a másikkal, és közben önmagad is lehess. Sajátítsátok el egymás szeretetnyelvét: nem mindig kell az ajándék, sokszor gyógyítóbb egy ölelés vagy a közösen eltöltött minőségi idő. A lápisz mellett a kalcedon is segíti ezt a kommunikációs folyamatot.
Emellett a hétköznapok robotjában az is fontos, hogy ki tudd ereszteni a gőzt (pl. testmozgás, hobbi), és ne a társadon vezesd le a stresszt. Tiszta fejjel ráadásul empatikusabban tudsz felé fordulni, könnyebben jön az ölelés, a kapcsolódás.
Úgy vélem, az ásványokkal való önmunka nagy segítség ahhoz, hogy a rózsaszín ködös állapot után is megmaradhasson a kötelék intenzitása és minősége. Folyamatos önreflexióra van szükség. Sokat kell foglalkozz önmagaddal egy kapcsolaton belül is, nem csak a másikért kell élni. Hiszen ne feledd, hogy 1 + 1 = 2. Ha nem vagy összhangban, egy-ségben önmagaddal, eleve azt várod, hogy a (jövőbeli) párod nyújtson többet, ez pedig nem egy harmonikus párkapcsolati alap. Láthatod, ahhoz, hogy egy társat be tudj fogadni, először másvalakit kell megtanulj feltétel nélkül szeretni: saját magadat.
♥Mivel megajándékoztál az időddel és a figyelmeddel, szeretnélek én is megajándékozni Téged: ha a következő, még február 29-ig beérkező rendelésed leadásakor a Megjegyzés rovatba beírod a VALENTIN_BLOG kódot, automatikusan a csomagodban találsz majd egy kalcedon zizimedált ezüstös nyakláncra fűzve. Pszt, ez titkos Valentin-meglepetés "a Te ásványboltodtól".♥
Trepinszki T. Ági, Holisztikus tanácsadó
Copyright © 2024 Gyöngybarlang®
Tetszett a cikk? Akkor kérd az ingyenes ásványos-gyöngyös híreket is!
Szeretnél elsőként értesülni a legfrissebb ásványos-gyöngyös hírekről, akciókról és újdonságokról? Iratkozz fel a Gyöngybarlang hírlevelére: