Vizes Élőhelyek Világnapja

Kagylófarmok, vizes élőhelyek és egy világnap
Avagy pár gondolat a biológiai sokféleség megőrzéséről

Immár 40 éve, hogy február 2-án világszerte megemlékeznek a Vizes Élőhelyek Világnapjáról, amely a biológiai sokféleség megőrzését hivatott szolgálni. Az erről szóló egyezményt (Ramsari Egyezmény), amely a vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja ezt, illetve hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához és helyreállításához, eredetileg 1971. február 2-án írták alá Indiában, amelyhez Magyarország 8 évvel később csatlakozott. Mára már száznál is több ország állt a kezdeményezés mellé, így a védelme alá tartozó vizes élőhelyek nagysága jelenleg több mint 860 magyarországnyi területet foglalnak el.

Most joggal teheted fel a kérdést, hogy mi a kapcsolat a vizes élőhelyek globális védelme – ami alapvetően egy környezetvédelmi tevékenység – és a mi Gyöngybarlang keretin belül végzett – leginkább kereskedelminek, de olykor bizonyos fokig ismeretterjesztőnek is mondható – munkánk között? Nos, elő pillantásra úgy tűnhet, hogy nem sok, de ez persze koránt sincs így, ráadásul a végére az is kiderül, hogy – persze számos egyéb dolog mellett – Neked milyen hasznod származik a vizes élőhelyek megóvásából.

Az egyik – és talán a legfontosabb – kapcsolat az az, hogy a környezetvédelem nálunk egyénileg és céges szinten is kiemelt fontossággal bír. És nemcsak azért, mert ez manapság olyan trendi, hanem mert valóban komolyan gondoljuk ennek a fontosságát. A természetes eredetű alapanyagokhoz való kötődésünket pedig nyilván nem kell sokat ecsetelnem, azt a forgalmazott termékeink bizonyítják talán a legjobban.

A másik, szintén nem elhanyagolható kapcsolat pedig az, hogy az üzletünk számára névadó – és a kínálatunkban egyre nagyobb arányban megjelenő – termékeink egy része, nevezetesen az édesvízi tenyésztett gyöngyök, éppen ilyen természetvédelemre szoruló vizes élőhelyekről származnak. Azok a kagylófarmok, amelyek az ott megtermelt gyöngyeikkel jelenleg ellátják alapanyaggal az egész világot, mind-mind igen érzékenyek a környezeti hatásokra.

Az a technológia, amivel egyes kagylófajokat arra késztetnek, hogy ne csak véletlenszerűen, hanem szinte ipari mennyiségben állítsanak elő gyöngyöket, mára már minden részletében jól kidolgozottnak számít. Kétségtelenül pepecs dolog – mint ahogyan egyébként minden szakma az –, de a rutinszerű műveletek egymás utáni ciklikus ismétlésével előre is jól tervezhető végeredményt tud hozni.

Egyedül a környezeti hatások okozhatnak kellemetlenséget, hiszen a termelési folyamat „főszereplője”, a kagyló, nagyon érzékeny az őt körülvevő víz minőségére. A kagylófarmok üzemeltetőinek tehát jól felfogott érdekük, hogy megóvják ezeket az élőhelyeket, hogy azok képesek legyenek elegendő oxigénnel és planktoni tápanyaggal ellátni a vízbe süllyesztett rekeszekben növekvő kagylóikat.

Most mondhatnád, hogy ez legyen az ő dolguk, de hidd el, ez bizony Rád is kihatással van. Mert ha nem így tennének, az bizony igen jelentős „termelési veszteséget” jelentene a számukra, ami nálunk, a végfelhasználóknál, akik a gyöngyökből készült termékeket használjuk, minden bizonnyal drasztikus áremelkedés formájában jelenne meg és a ma még elérhető árban lévő termékek rövid idő alatt a luxus kategóriába kerülnének.

És ha már ennyit beszéltem a kagylókról és gyöngyökről, egyúttal szeretném a figyelmedbe ajánlani tenyésztett igazgyöngy ékszereinket, amik között bőven találhatsz a vizes élőhelyek ihlette darabokat, remélem elnyerik a tetszésedet:

Tovább az igazgyöngy ékszerekhez »

Orosz Imre, geológus
Copyright © 2021 Gyöngybarlang®